kedd, november 30, 2010

Róth Lajos - Jégvirág

Megérkezett a tél. Kíváncsian belesett az ablakon. Utána megjelenik egy másik alak, és mielött tovább állna, jégvirágot helyez kisszobám ablakára. Csodálatos látvány, de egyben jel. Annak a jele, hogy meghalt a természet.
Utolsó erejéből levetette lomb ruháját, elcsendesítette "madár" hangját, és kihűlt teljesen szíve. Az állatok ezt a szenvedést látva odébb álltak, vagy mély álomra szenderültek búvóhelyükön. Nem maradt más élő, csak a fagyos szél sűvítése az ágak között. A sötét felhők, melyek búsan, lomhán, céltalanul szelik keresztül az eget. A reggeli köd sejtelmes derengése. A fehér hó, mely úgy borít be mindent mint a feledés. A reggeli fagy, ami megöl minden túlélőt, ha nem vackolja el magát. Végül pedig a jégvirág. Az egyetlen "zöldelő" növény a télben.
Magányomban, bánatomban, ha ránézek az ablakra, mindig emlékeztet ez a kis "növényke" (vagy minek is nevezzem :) ) arra, hogy nem szadab feladni.
Mert végülis a jégvirág a tavasz műve. Olyan mint egy graffiti, amit a tavasz fúj fel minden ablakra. Ezzel is lelket öntve az emberbe, álltba, tudatva velük: kitartás, nemsokára ismét eljön az én időm. Ha pedig ő sem adja fel, én sem fogom. Mert hiszen az én szívemben mindig a tavasz uralkodik! :)

kedd, november 23, 2010

Élek, Jól vagyok, Itt vagyok, csak halkan...


"Ne bántsatok, ha most rossz vagyok,
Ha most kicsit halkabban élek.
Halkabban élnek a felhők is,
Meg a halottak, meg a rétek."

/József Attila - Ezüst élet/

kedd, november 02, 2010

Zselenszky - Szabad Európa?

">

Az embereknek, akik a lelkemben élnek...

Az elmúlt hetek, hónapok elgondolkodtattak, és az elmúlt 2-3 napban átértékeltem az életem, legfőképpen az emberekhez való viszonyomat... Van pár személy akit mindig is figyelemmel kísértem élet során és ők is engem. Volt aki csak BumM megjelent és levegőt sem tudtam venni, már életem része lett. Voltak olyanok, akik időnként tűntek fel, vagy csak pár percet töltünk együtt, mégis mindig megnyugtatnak... Végül volt aki lassacskán lopta be magát szívembe... Hát most szóljon nekik / róluk ez a bejegyzés, mert tudom, hogy rájuk mindig számíthatok és ez fordítva is igaz... Köszönök mindent...

Volt két szem, meg egy szív. Lett belőle hasonszőrű lélek, olyan mint az enyém. Megismertem és úgy érzem, egy jó embert találtam meg benne. Ezt a lelket követve, egynapon bevonzottam több másik lelket is életembe. Belső rendem azóta felfordult. Eszem kikapcsolt, kinyílt vérző szívem, majd beengedtem őket,  nézzenek körül odabent. Régen nem tettem ilyet, s bevallom először zavarodott voltam, de ma már nem bánom, hogy megengedtem nekik, hogy betérjenek. Bevallom, nem mutattam meg mindent. Túl mélyen van az örvény alja ahhoz, hogy letekintsenek oda.
Oda, ahová lehúz minden titkot és fájdalmat. Le a vaksötétbe, ahol az odakerült érzelmek is naponta fohászkodnak a fényért és a reményért. Hangjukat senki nem hallja, csakis én. Viszont a megváltást nem tudom elhozni hozzájuk.
Azt hittem, hogy...

IxXxI:

...az ember egy érdekes állatfaj. Tetteiben nem azt leli amit vár. Elmondom nektek én sem ezt vártam. Ma már tisztán látok, és örülök neki... :) (R)

Szivárvány alól érkezett ez a "hasonszőrű lélek", akinek jelenleg sokmindent és sok mindenkit köszönhetek...
Értékes barátra leltem benned... Köszönöm


"Az észlelés a nézőponton múlik, nem csak azon, amit látsz. A fehér fényben benne van a szivárványminden színe, de nem látod, hacsak nem változtatsz azon, ahogyan nézed."


Dóri:


Napról napra egyre jobban megismertelek. Kevés embernek nyílok meg teljesen. Lassan rá kellett jönnöm, hogy úgy lapozol bennem, mintha egy könyv lennék. Miért engedem ezt? Nem tudom... Talán azért, mert ezt kevesen tudják megtenni. Köszönöm, hogy vagy... :)

"Képes vagyok belelátni az emberek lelkének rejtett zugaiba is. Mintha egy ablakon néznék be, látom, mi folyik odabenn, a kulcsra zárt szobában."




Toma:


Toma? Te EMO :D Akarom mondani, a világ egyik legnagyobb arca... Jó értelemben! :D Ha te nem lennél, akkor jelen pillanatban kevesebb lennék ebben az életben valamivel, amire soha nem jönnék rá, hogy mi az... 


"A barát olyan valaki, aki megérti a múltadat, hisz a jövődben, ma pedig elfogad olyannak, amilyen vagy."






Meli(k):


Bár keveset beszéltünk, és még annyira nem is ismerjük egymást, de valahogy mindig megjelentek, mint apró (MetálTündérek xD) tündérek, és pár szóval helyre hozzátok az ember hangulatát...
Köszönöm :)


"Ha megjelenik a szeretet, eltűnnek a határok."



Domi és Bence - Anikó és Táváris (Ati):


Ott voltatok, és mindig ott vagytok velem, bármi történik az életemben. Köszönök nektek mindent. Nem kívánok semmit, csak szeressétek egymást!!! Bármi történik, rám mindig számíthattok... Ha nem lennétek, az életem megszűnne létezni... 


ParaBurn \../ :) 


"Sok ember fog ki- és besétálni az életedbe, de csak az igaz barátok hagynak lábnyomot a szívedben."




Dávid, Peti, Jocó (Gyerekkori barátaim) :


Akármi is történjen, bárhová vigyen utunk, nálam örökké idebent fogtok élni. Együtt húztuk le az éveket 3 éves korunktól fogva... Mennyi hülyeséget csináltunk. Semmit nem tudok elfelejteni... :) Bárcsak minden úgy lenne mint régen!!!


"A régi barátokkal kapcsolatban az egyik legnagyobb áldás, hogy az ember megengedheti magának, hogy hülyét csináljon magából előttük."




Gójóstól Baráti Társaság:


Mondhatni második családom vagytok! Imádlak titeket... Szeretem, hogy mindenki egy sajátos egyéniség... Egyszerűen nem tudok mit írni ha rátok gondolok... Ez volt hosszú idők óta a legjobb nyaram. Köszönöm nektek!!!


"A barátok azok, akik megkérdezik, hogy vagy, és várnak a válaszra."







Tesóim:


"Nem kell egyedül élned a világban, ott van a testvéred."
Szabi
Ati
Zsuzsi
Együtt nőtünk fel, és remélem tudjátok, hogy rám mindig számíthattok...
Néha olyan távol vagyunk egymástól agyilag, csak vagyunk egymás mellett és nem történik semmi. Néha olyan jól elmosolygunk mindenen együtt. Néha pedig egymás haját tépjük ordítva (Igaz hugi? xD)...
Egyenként mind egy jellem vagytok. Mindannyian. Nem is tudnálak máshogy elképzelni egyikőtöket sem. Szeretlek titeket! :)


Doktornő (Niki):

Te mindig tudod mikor jön el a pillanat, amikor szükség lesz rád. Feltűnsz a semmiből és varázsolsz! :) Olyan vagy néha, mint egy őrangyal... Köszönöm, hogy itt vagy!

"A "szerencse" valójában nem más, mint hogy az ember körülnéz, hogy meglássa, hol vannak a barátai: mert az angyalok az ő szavaikon keresztül hallatják a hangjukat."




Van még sok ilyen ember, aki a lelkemben él, és ott is marad örökre... Ilyen például Mamám, Stünci (keresztanyum),  és még sorolhatnám, de nem mindenkiről van képem (Mamáék például), de őket is nagyon szeretem, és ha nem lennének én megőrülnék...

Köszönöm, hogy itt vagytok nekem. Köszönöm, hogy rátok mindig számíthatok. Köszönöm azt, amit szavakkal lehetetlen kifejezeni. Köszönöm, hogy elviseltek, és még akkor is mellettem álltok. Ha nem mással akkor csak pár jó szóval... És nem kívánok semmi mást, csak kérem a jó istent, hogy burkoljon be mindenkit úgy boldogsággal, mint ahogy langyos nyári eső áztatja át ruhánkat...

♥♥♥