szerda, december 22, 2010

Róth Lajos - Köszöntő


Úgy rohan az idő, mintha egy mókuskerékben rekedt kisállat folyton szaladna és ő hajtaná az idő menetének sebességét. Furcsa dolog ez. Egy évvel öregebb lett mindenki. Én is, Ti is! Kaptunk hideget, meleget az esztendőben.

Néha úgy éreztük, olyan jó az egész, soha ne érjen véget! Közben pedig úgy repült az idő, mint a szabad madár az égen (az idei nyaram például ilyen volt). Néha pedig egy nagy rakás sz*rt termelt a kutya a ház portája elé, ami rengeteg bajt, kárt, és sorohatnám még mit hozott! De túléltük, itt vagyunk, és elmondhatjuk magunkról egyben vagyunk!

Rengeteg új embert ismertem meg az év folyamán. Voltak rosszak, és voltak jók! Nagyon jó emberek, akikkel semmi pénzért nem szeretném elveszíteni a kapcsolatot az elkövetkezendőkben...

Hát kedves olvasóim nem is szaporítanám a szót feleslegesen. Elteszem magam egy kis időre, és ez lenne blogom utolsó bejegyzése az évben. Ne aggódjatok, Januárban újult erővel visszatérek hozzátok....

Addig nem is kívánok mást, csak:

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BÉKÉS, BOLDOG, SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ÉVET!!!




Róth Lajos - Köszöntő

Teljen nyugalomban, együtt a karácsony.
Béke és szeretet csücsüljön a faágon.
Ajándékod legyen hatalmas ölelés,
Család, barátok, ennyi és kész!

Szilveszter éjszaka tisztán várd az újévet.
Petárda zajával űzd el a sok rémet!
Egyél,igyál, nevessél, ahogyan jól esik,
Éjfékor kiáltsál BÚÉK-ot nekik! 

szombat, december 11, 2010

Csécsei János - Kontrasztok


Szűz voltam, makulátlan fehér,
bennem otthonra lelt az oltalom.
Éj és éj közt két végről égtem,
de miért száradt sár az arcomon?

Az elmúlás füstje terjengett,
szemeimbe mart és vakon hagyott.
Már száradt a virág síromon,
de miért maradtam félig halott?

Beléptél, felkavartad a fényt,
épp csak bennem nem fértél sehova.
A mennyben élt otthonnyi lelked,
de miért nem engedtél be soha?

A földre néztél behunyt szemmel,
kértem, hogy angyalarcod emeld föl!
Érintetlenül tiszta voltál,
de miért csorgott vér a szemedből?

Lehunyt lélekkel, de jó volna
heverni az avarban, csak egyszer!
Tudatni, hogy félig még élek
és tudni: te ilyennek fogadsz el!

Zene a léleknek...

">

kedd, december 07, 2010

Ajándékok, amelyek nem kerülnek semmibe...


01. Egy jó szót szólni.
02. Egy beteget felvidítani.
03. Óvatosan csukni be az ajtót.
04. Apróságoknak örülni.
05. Mindenért hálásnak lenni.
06. Jó tanácsot adni.
07. Egy levél megírásával örömet szerezni.
08. Jogos panaszt nem melegíteni fel újra.
09. Nem tenni szóvá, amit a másik hibázik.
10. A levert hangulatot nem venni komolyan.
11. Nem sértődni meg egy félre sikerült szó miatt.
12. Megtalálni a dicsérő szót a jóra.
13. Megtalálni az együtt érző szót a megalázottnak.
14. Találni egy tréfás szót a gyerekeknek.
15. Elismerni az elkövetett helytelenséget.
16. Örülni a holnapi napnak.
17. Bizonyos dolgokra aludni egyet.
18. Mindenre rászánni a kellő időt és gondot.
19. MINDENBEN ÉS MINDENKIVEL SZERETETBEN LENNI!