Napocska...

Zselenszky - Középen

Te csak hírvivő vagy, vagy maga a hír?
Az vagy, akiért sírnak, vagy az aki sír?
Ha megáldottak a tehetséggel és bárkivé lehetnél, mi tilt attól, hogy önmagaddá legyél?

Légy a másikra néző büszkeség!
A gyermekek álmát súgó lég!
Az enyémnél úgyis, félkeserűn is biztos édesebb a szád.
Üld meg velem a félelmeid torát!
Ez a kirakós lét picit gyári hibás, de ki a mellet, játszani kell!
A hiányzó részt majd a lelkünk színéből sorsunk festi fel.

Te légy az élet, a nappal, az éj, és az öregek szemébe vesző tér!
Legyél a mérleg, amin mérhet a menny, én meg az, aki hitelesít!
Bujtatott száz látóhatár, hagytam a képzeted, hogy hadd vezessen a semmin át.
Csillámlón, a felhők mögül, ahányszor felderengett, tudtam jól, felismersz, itt középen...
Középen.