Csillog mindig a két szeme,
vörös ajka: rózsaszirom.
Ah! de kár a szóért! Hiszen,
elmondani úgysem bírom...
Azért azt tudd, ha jön felém,
kocsányon lógnak szemeim.
Titkon, karomban hordozom:
édes-vágyaknak mezein.
Mámorító látványától,
tükrök roppannak szerteszét,
mert nem tudják visszaadni,
tündöklő égi-szépségét.
És én mezítláb gázolok,
törött szilánkok ezrein!
Nem számít most a fájdalom,
Rá vágynak érzékszerveim.
Csak Rá vágyom én, csakis Rá!
Imádom zsenge illatát!
Egy csókjáért lehoznám bíz,
a világ összes csillagát!
vörös ajka: rózsaszirom.
Ah! de kár a szóért! Hiszen,
elmondani úgysem bírom...
Azért azt tudd, ha jön felém,
kocsányon lógnak szemeim.
Titkon, karomban hordozom:
édes-vágyaknak mezein.
Mámorító látványától,
tükrök roppannak szerteszét,
mert nem tudják visszaadni,
tündöklő égi-szépségét.
És én mezítláb gázolok,
törött szilánkok ezrein!
Nem számít most a fájdalom,
Rá vágynak érzékszerveim.
Csak Rá vágyom én, csakis Rá!
Imádom zsenge illatát!
Egy csókjáért lehoznám bíz,
a világ összes csillagát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése