Török-Zselenszky Tamás - Hol nyugodhatnék meg

Amíg mellettem aludtál,
elgondolkodtam.
Téged néztelek,
de gondolatomban
ott voltam ismét,
hol mi ketten jártunk;
árokba léptünk,
s egy csókra megálltunk.
Hol nyugodhatnék meg?
Hol pihenhetnék le,
úgy, hogy ne lépjek rá
senkinek földjére!
Rohannék bármerre,
maradnék kedvemre,
nem emlékeznék
e felosztott Édenre!
Mellettem aludnál
s én nem gondolkodnék!
Téged néznélek,
és Tenálad járnék!
Bárki világában,
bárkivé válnék!
Egy csókért, hogy kérhessek,
az álmodba szállnék.